Nyomtatás

ODE Dohányzás Monitor 2006

Írta: ode.hu. Rovat: Szakmai anyagok

A Nemdohányzók Világnapja alkalmából hozza nyilvánosságra az Országos Dohányfüstmentes Egyesület a dohányzási szokások változásával és a dohányzás megítélésének alakulásával kapcsolatos Dohányzás Monitor 2006 jelentését, amely részletesen a www.ode.hu honlapon érhető el.

1. ROSSZ HÍR: Változatlanul minden harmadik magyar naponta cigarettázik

  • Tíz nőből 2.5, míg tíz férfiból 4 dohányzik rendszeresen. A férfiak között a dohányzók aránya 4 százalékponttal emelkedett az utóbbi két évben, a nők körében nem változott ez az arány.
  • Az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében magasabb a dohányosok aránya. 
  • A budapestiek negyede dohányzik rendszeresen, 2004­hez képest szignifikánsan kevesebben, akkor majd minden harmadik fővárosi felnőtt dohányzott. 
  • Az idősebbek felé haladva egyre kisebb arányban vannak dohányzók, 60 év felett már csak minden ötödik (19%), 70 felett pedig már csak minden tizedik (10%) megkérdezett gyújt rá napi rendszerességgel. A 25­29, illetve 30­39 évesek körében a legmagasabb a napi rendszerességgel dohányzók aránya, majd minden második közülük dohányzik (46­44%), és ez jóval magasabb arány, mint 2004­ben volt (akkor 32­39% volt).

2. JÓ HÍR: napi egy szállal kevesebbet szívnak a magyar dohányosok

  • 2004­ben 17,4 db­ot, 2006­ban 16,2 db­ot szívott el átlagosan egy felnőtt dohányos minden nap.
  • A csökkenés általános, minden szegmensben csökkent a naponta elszívott mennyiség. A dohányosok fele (52%) 2006­ban 20 szálnál kevesebbet szív el naponta.

3. A dohányosok korán halnak a Monitor szerint: a dohányosok átlagéletkora jóval alacsonyabb, mint a nem dohányzóké

  • A dohányzók több, mint a fele 45 évesnél fiatalabb férfi (34%), illetve nő (24%). A 45­64 éves korosztály képezi a dohányosok harmadát: a férfiakból kicsit többen vannak (19%) ebben a korosztályban is, mint nőkből (16%).
  • A még életben lévő dohányosok csupán 8 százaléka 65 éves, vagy idősebb. Összehasonlításképpen, a nem dohányzók körében a 65 éves, vagy idősebb népesség aránya 28 százalék.

4. A dohányosok háromnegyede már 18 éves korában vagy annál is korábban kezdett rendszeresen dohányozni

  • A dohányzásra való rászokás és a családi / baráti környezetben lévő dohányosok száma között nagyon szoros az összefüggés.
  • A 18 éves koruk előtt is dohányzók háromnegyedének az apja is dohányzott, míg a később rászokóknál ez az arány rendre alacsonyabb (A 18­évesen rászokók 60%­ának, míg a 20 év felett rászokóknak már csak 44%­ának dohányzott az apja is)

5. Változatlanul a dohányosok fele le akar szokni a dohányzásról

  • Az iskolai végzettség és a leszokási szándék között szoros kapcsolat van, minél iskolázottabb valaki, annál valószínűbb, hogy szándékában áll leszokni a dohányzásról.
  • Az életkor előrehaladtával és különösen 50 év felett viszont csökken azoknak az aránya, akik elhagynák e szokásukat.
  • A leszokni szándékozók döntő része (87%) olyan dohányos, aki már próbálkozott a leszokással, minden második közülük az elmúlt évben. Valamilyen orvosi segítséget, vagy más segédeszközt kevesen, mindössze 17%­uk használt próbálkozása során.
  • A szervezett segítség gyakorlatilag teljes hiánya, és a dohányzásra való rászokás megelőzésére, illetve a leszokni szándékozók magukra hagyása az ODE álláspontja szerint a magyar egészségpolitika legsúlyosabb folyamatos mulasztása. A Monitor adatai egyértelműen mutatják, hogy a magyar halandósági adatok javításának legköltséghatékonyabb módja ezen a területen található.

6. Jelentősen ellenségesebb lett a közvélemény a dohánycégek marketing tevékenységével kapcsolatban.

  • A lakosságnak már kétharmada ért egyet azzal, hogy „meg kellene tiltani a dohánytermékek reklámozását az üzletekben”. Valamivel kevesebben, de a lakosság nagyobbik fele egyetért azzal is, hogy csak „különleges engedéllyel rendelkező üzletek árusíthatnának dohánytermékeket”. A lakosság fele ért egyet azzal, hogy „meg kellene tiltani, hogy dohánygyárak sport, vagy közéleti rendezvényeket szponzoráljanak”.

7. A különböző nyilvános helyszíneken való dohányzás tekintetében szigorodott az általános közvélekedés

  • A legfontosabb eredménye a Monitornak, hogy a lakosság többsége szerint „meg kellene tiltani a nyitott, nyilvános helyeken való dohányzást”. Ez azt mutatja, hogy az ODE törekvése, hogy a törvényhozással elfogadtassa ezt a fontos népegészségügyi célt, reális rövid távú követelés. Az egészségvédelem területén Magyarország számára mintaként szolgáló más országok szabályozásának a Monitor adatai szerint nálunk is megvan a megfelelő társadalmi támogatottsága.
  • Gyakorlatilag teljes lakossági konszenzus van abban, hogy oktatási intézmények és zárt éttermek egész területén meg kell tiltani a dohányzást. A felnőtt lakosság háromnegyede azt is pártolja, hogy az olyan helyszíneken, ahova elsősorban gyerekes családok látogatnak (játszótér, Állatkert stb.) szintén dohányzási tilalmat rendeljenek el. A megkérdezettek több, mint a fele változtatna azon a gyakorlaton, ami a középületek dohányfüst mentessé tétele után kialakult, hogy az irodaházak, intézmények bejárata környékén lehet dohányozni.
  • Az éttermek, sörözők, bárok teljes dohányfüst mentesítésével ugyan kevesebben, de így is a felnőttek (beleértve a dohányosokat is), több mint a harmada egyetért. A teljes lakosság ugyancsak harmada még a szabadban rendezett rendezvényeken is megtiltaná a dohányzást.

8. A nem dohányzók közel harmada otthon, vagy munkahelyén kénytelen füstöt szívni

  • A lakosság szinte egésze egyetért azzal, hogy ne legyenek kitéve dohányfüstnek a gyerekek, terhes nők, az idősek. Négy megkérdezettből három még azzal is egyetért, hogy senki, semmilyen körülmény között ne lehessen kitéve dohányfüstnek, akarata ellenére ne kelljen passzív dohányossá váljon.
  • A nem dohányzók ötöde számolt be arról, hogy az adott héten volt legalább egy olyan nap, amikor dohányfüstnek volt kitéve otthonában. Ebben a vonatkozásban romló tendenciát mértünk, 2004­ben a nem dohányzók 17 százaléka, 2006­ban 21 százaléka számolt be arról, hogy otthon dohányfüstnek van kitéve. Különösen súlyos a helyzet a nem dohányzó fiatalok körében, a 18­25 évesek 41 százaléka, a 25­29 évesek 29 százaléka él „füstös” otthonban.
  • A munkahelyen lévő dohányfüst ártalom tekintetében valamelyest javult a helyzet 2004 óta, de még így is a nem dohányzó lakosság ötöde kénytelen másodlagos dohányfüstöt szívni a munkahelyén.
  • Ha az otthoni és a munkahelyi dohányfüstnek való kényszerű kitettséget együtt nézzük, a nem dohányzók közel harmadáról mondható el, hogy passzívan dohányzik. Különösen magas a passzív dohányosok aránya a fiatalok körében: 18­24 évesek 54 százaléka, de még a valamivel idősebb 25­29 éveseknek is 42 százaléka számol be kényszerű dohányfüstös környezetről.

9. A lakosságnak több mint fele könnyen kezelhető helyzetnek tartja azt, hogy konfrontációt vállaljon fel dohányosokkal egészsége érdekében

  • Minél iskolázottabb és fiatalabbak – érdekes módon függetlenül attól, hogy maguk dohányosok­e vagy sem, ­­ a megkérdezettek többségének nem okozna gondot, hogy, ha valaki mellette úgy dohányozna, hogy ez zavarná, megkérje az illetőt, hogy ne dohányozzon.
A Gallup által az ODE számára készített Dohányzás Monitor az alábbi két kutatás alapján készült: 2004. októberében az 1011 fős mintán végzett megkérdezés 66 különböző településen zajlott. A teljes mintához tartozó hiba maximális mértéke a személyes kérdezés esetében körülbelül +/­ 3.08%. 2006. áprilisában a 2020 fős mintán végzett megkérdezés 118 különböző településen történt. A teljes mintához tartozó hiba maximális mértéke a személyes kérdezés esetében körülbelül +/­ 2,18%.
Az Országos Dohányfüstmentes Egyesület (ODE) a legnagyobb tagsággal rendelkező, 1987 óta működő egészséges környezetért küzdő fogyasztóvédelmi szervezet. 2005 folyamán az ODE kezdeményezésére, a bíróságok és felügyeleti hatóságok jogerős több mint 150 esetben hoztak ítéleteket különböző szervezetek és dohányérdekeltségek ellenében a dohányfüstmentes környezetet törvényi szabályozásának betartatása érdekében. A magyar kormány és törvényhozás európai dohányzásellenes egyezmények kijátszását eredményező szabályozása ellen minden fórumon, – beleértve a brüsszeli hatóságokat is – harcol, rámutatva a dohánylobbi ártalmas tevékenységére. 2000 óta jelenteti meg a Magyar Dohányzás Monitor jelentését a Magyar Gallup Intézet támogatásával.
A média és vállalati partnerséggel, illetve a Dohányzás Monitorral kapcsolatos kérdésekkel forduljanak Manchin Róberthez az Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. email címen, vagy közvetlenül a +36 30 555 6217 telefonszámon. A szervezet rendes és pártoló tagságával, illetve a szervezet tevékenységével Szigeti László az ODE Főtitkáránál,, a dohányfüstmentes környezet a jog eszközeivel való kapcsolatos tevékenységével kapcsolatban dr. Szécsi László ODE elnökhelyettesnél lehet érdeklődni a fenti email címen, a (1) 317 1488 / 413 telefonszámon, vagy a szervezet honlapján lehet további információkat találni. www.ode.hu
Eredeti dokumentum letöltése: ODE Dohányzás Monitor