Nyomtatás

ÁNTSZ: A műszaki megoldások nem védenek a dohányfüst káros hatásaitól

Írta: Szdv.hu Dátum: . Rovat: Hírek

Április 26-án lesz a parlamenti zárószavazása a nemdohányzók védelméről szóló, ugyanakkor a dohányosok egészségét is védő törvénytervezetnek. 2012. január 1-től lépne hatályba és három hónap türelmi idő után a zárt légterű nyilvános helyek, közintézmények, éttermek, bárok és munkahelyek 100 százalékban dohányfüst mentessé válnak. Alábbiakban olvasható az ÁNTSZ témával kapcsolatos közleménye.

A régóta várt intézkedés eredményeként, Magyarország nemcsak megfelel majd az Európai Unió és a WHO egészségpolitikai, szakmai elvárásainak, hanem jelentős mértékben csökkentheti a korunk pestisének tartott dohányzás népegészségügyi és gazdasági kárait is.

A dohányfüst rákkeltő és toxikus!

A dohányzásra visszavezethető betegségek miatt hazánkban évi 30 ezer ember hal meg, nemdohányzó kortársaiknál átlag 15 évvel korábban, jelentős részük munkaképes korban. A passzív dohányzás miatt 2.300 fővel fogy évente a lakosság. Az elvesztett életek, túl a személyes és családi tragédiákon, a társadalom és a költségvetés szempontjából évi több száz milliárd forint kárt is jelentenek. A WHO, az EU és a Világbank szakértői szerint a dohányzásra visszavezethető közvetlen és közvetett kiadások minden országban kétszer-nyolcszor akkorák, mint a dohánytermékekből származó ÁFA, jövedéki és egyéb adó bevételek.

Az Egyesült Államok tiszti főorvosának legújabb jelentése, valamint a WHO Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye dohányfüst-expozíció elleni védelemről szóló 8. cikkének végrehajtására vonatkozó irányelvei szerint a dohányfüst-expozíciónak nincs biztonságos szintje. El kell vetni az olyan fogalmakat, mint a másodlagos füstből származó toxicitás határértéke, mivel ezeknek ellentmondanak a tudományos bizonyítékok. Ismételten bebizonyosodott, hogy hatástalanok a 100%-ban füstmentes környezettől eltérő, más megközelítések, ideértve a szellőztetést, légszűrést és a kijelölt dohányzó területek alkalmazását (akár külön szellőztető rendszerekkel vagy azok nélkül). Tudományos bizonyítékok állnak rendelkezésre annak alátámasztására, hogy a műszaki megoldások nem védenek a dohányfüst-expozíciótól.

Több közvélemény kutatás szerint a magyar lakosság többsége támogatja a dohányzás betiltását a vendéglátóhelyeken. A nemzetközi szakirodalom szerint a 100%-ban dohányzásmentes szabályozás bevezetése a vendéglátóhelyeken egy év viszonylatában nem csökkenti a tulajdonosok bevételeit és munkahelyek megszűnését sem eredményezi. A korlátozás bevezetését követő egy-két-három hónapon belül kisebb mértékű csökkenés következhet be a vendéglátóipar forgalmában. Azonban rövid időn belül visszaáll a megszokott forgalom. Az egyes országokban a dohányzás korlátozásának a gazdaságra, a bevételekre történő hatásbecsléséhez a következő szempontokat lehet vizsgálni: Kíséri-e adóemelés (dohánytermék, alkohol tartalmú italok) a bevezetést? A dohánytermék árának a dohányipar által történő módosítása: emelik vagy csökkentik az árakat? A dohánytermékek és a vendéglátóipar forgalmi adataiból az előző években látható trendek. Az ország gazdasági folyamatai összességében milyen trendet követnek? A dohányzás korlátozásának szintje az intézkedés előtt. A bevezetés időpontjában az időjárás, a nappali felmelegedés mértéke.

Mindezeket figyelembe véve Magyarországon nem várható a vendéglátóhelyek forgalomcsökkenése, munkahelyek elvesztése a törvényi szigorítás miatt.

A kedvező hatások megjelennek, már egy éven belül érezhetően, 15–20 százalékkal csökken majd a szívinfarktussal kórházba szállítottak száma, egyenes összefüggésben azzal, hogy kevesebbet dohányoznak majd az emberek. Ebből egyes számítások szerint közel egymilliárdos megtakarítása lehet az egészségügynek. A fogyasztás áttevődik más cikkekre és a gazdaság nem látja kárát. Másfelől viszont kétségtelenül csökken majd a cigarettafogyasztás, és ezzel együtt kisebb lesz a dohányzásból származó államháztartási jövedéki- és áfa bevétel. Ez a folyamat már korábban elkezdődött. A KSH, a NAV és közvélemény kutató intézetek tanulmányai szerint tíz évvel ezelőtt 25–26 milliárd szál cigaretta fogyott Magyarországon, tavaly pedig már csak 14,2 milliárd. Ez a több mint tízmilliárdos csökkenés, csak az adójeggyel eladott cigarettákra vonatkozik. Ehhez jön még a csempészett cigarettafogyasztás. Mindezekkel együtt azonban látható, hogy kb. 11 milliárd szállal kevesebb cigarettát szívnak a dohányosok, mint egy évtizede.

A törvényjavaslat elfogadása jelentős lépés lesz azon az úton, melynek során Magyarország nem a tüdőrák halálozásban lesz a világelső!

OrientPress Hírügynökség

...

Cikk olvasása az eredeti oldalon...