Nyomtatás

Lehet még javítani a füstmentes törvényen

Írta: Szdv.hu Dátum: . Rovat: Hírek

Éppen egy hete, 2011. február 25-én nyújtotta be 15 kormánypárti képviselő a Nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvény módosítására vonatkozó javaslatait. A törvénytervezet elfogadása esetén hazánk megfelelne a környezeti dohányfüst elleni védekezés európai normáinak, amellyel bizonyíthatnák, hogy az EU soros elnöki tisztét ellátó ország ténylegesen Európához akar tartozni.

A törvénytervezet szövegében azonban maradtak még olyan rejtett csapdák, amelyeket célszerű lenne elkerülni, illetve vannak még olyan lehetőségek, amelyeket nem lenne szabad elszalasztani.

A születendő törvény alapjaiban új szemléletű, eredményei, kedvező hatásai várhatóan messze felülmúlják a még érvényben lévő régi jogszabályt, ezért célszerű lenne a törvény nevét is megváltoztatni.

A „Dohányfüst expozíció elleni védelemről szóló törvény” név jobban kifejezi, hogy nem a dohányosok ellen születik meg az új törvény, és nem is csak a nemdohányzókat védi, hanem legalább olyan, ha nem nagyobb mértékben a dohányosok érdekeit, egészségét is.

  • Az egészségvédelmi érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteknek az e jogszabályra érvényes meghatározásából törölni kell a legalább két éve tartó működést és az ötven fős taglétszámot, mert éppen a dohányfüst ellen legeredményesebben küzdő civil aktivisták esnének el ezzel az ügyféli jogállástól, akik az elmúlt években a legeredményesebben képviselték érdekeinket a bíróságokon a dohányiparral szemben  (1. § (2).
  • Fontos, hogy az ügyfél meghatározása egységes legyen a hasonló ügyekben, ezért azt javasoljuk, hogy ebben a törvényben is a gazdasági reklámtörvényben szereplő ügyfél-meghatározást használjuk. Eszerint az egészség és a fogyasztók érdekvédelmét ellátó társadalmi szervezeteket a egészségvédelmi és fogyasztóvédelmi eljárásokban területükön az ügyfél jogállása illeti meg (7. §) 
  • Fontos, hogy ne csak a közforgalmú  intézmények, hanem a munkahelyek bejáratától számított 5 méteres távolságon belül se lehessen dohányozni, illetve dohányzóhelyet kijelölni (4. § (1). 
  • Nem csak a cigarettásdobozokon, hanem valamennyi dohánytermék csomagolásán szerepeltetni kell a nagyméretű képes figyelmeztetéseket, ráadásul nem elég, ha csak az egyik oldalon, hanem legalább a csomagolásnak legalább a két legnagyobb felületű oldalán. Azokban az országokban ugyanis, ahol csak az egyik oldalon tették kötelezővé a képes figyelmeztetéseket, ott a boltokban a másik oldalával a vásárlók felé rakták ki a dobozokat a dohánytermékeket árusító üzletekben. 
  • A jogszabály egyik rövid, de annál lényegesebb része az, amelyben a társasházak közös tereiben (lépcsőházak, folyosók) gyakorlatilag lehetetlenné teszi a dohányzást. Ezt a szabályozást azonban ki kell terjeszteni a lakásszövetkezetekre is, hogy az ott lakók se kényszerüljenek dohányfüst belégzésére, miközben megközelítik, vagy éppen elhagyják lakásukat. Ugyanígy meg kellene tiltani a dohányzást közforgalmú intézmények, munkahelyek, társasházak és lakásszövetkezetek fedett garázsaiban is. 
  • A máris „lex Tvrtko”-ként emlegetett jogszabály értelemszerűen hozzátartozik ehhez a törvényhez, amely szerint a KRESZ módosításával meg kellene tiltani a dohányzást minden gépjárműben, amelyben 18 év alatti személy tartózkodik.  
  • A vendéglátósok részéről erős nyomás nehezedik a törvényhozókra, hogy engedélyezzék dohányzó helyiségek kialakítását a vendéglátóhelyeken. Mivel a dohányfüstnek nincs minimális koncentrációja, amely veszélytelen lenne, ezért elvileg csak olyan megoldások jöhetnének szóba, amelyek teljes biztonsággal megakadályozzák azt, hogy a dohányfüst kiáramoljon a dohányzóhelyekről. Ehhez szinte viharos erejű szelet produkáló elszívó berendezéseket, önműködően, zsilipszerűen és légmentesen záródó ajtókat kellene használni, a helyiségből kifújt nagy mennyiségű dohányfüstöt pedig olyan helyre (pl. tető) kellene vezetni, ahonnan biztosan nem tudják majd belélegezni az emberek. 
  • Hasonló gondok merülnek fel a kerthelységekben való dohányzás tiltásával kapcsolatban. A dohányos asztalokat egy legalább 5 m-es sávnak kellene elválasztani a nemdohányzóktól, és a dohányos asztalokhoz nem lehetne 18 év alattiaknak leülniük, illetve a munkavállalók egészségének védelmében ott nem lehetne kiszolgálni. Gyakorlatilag félrevonulhatna oda a dohányos a sörével vagy a kávéjával, miközben a gyermekét vagy a nemdohányzó társait a biztonságos nemdohányzó területen hagyja. Természetesen ez sem tökéletes megoldás, mert ha a füstölők felől fúj a szél, az zavarja nemdohányzókat, de ilyen távolságból ez már oly mértékben felhígulhat a szabad levegőn, hogy rövid időn át belélegezve messze nem jelent olyan komoly veszélyt az egészségre, mintha a szomszéd asztal füstfelhőjében ülne a gyermek. 
  • A nagy kórházak teljes területére vonatkozó teljes tilalom bevezetése komoly gondokat vethet fel annak betartatását illetően a drog(nikotin)függőségben élő  betegek és egyes egészségügyi dolgozók részéről is. Ezért megfontolandónak tartjuk olyan nyitott dohányzóhelyek kijelölését a fekvőbetegeket ellátó intézményekben, amely legalább 10 m-es távolságban van minden épülettől és gyalogos közlekedési útvonaltól. Ez a dohányzóhely lehetne fedett, de nem lehet teljesen zárt, hogy a szél kifújhassa belőle a füstöt. Ezzel megelőzhető lenne, hogy a függő dohányosoknak ne kelljen bujkálniuk, ne dobálják el szanaszét a csikkeket, és ne kelljen vadászniuk utánuk a jogszabály betartatásáért felelős ÁNTSZ alkalmazottaknak vagy a közterület-felügyelőknek.
  • További feladataink még, hogy az elektronikus médiumok élő műsorban illetve e törvény hatálybalépése után készített, nem élőben vetített interjúkban ne szerepelhessen éppen dohányzó ember, illetve a nyomtatott sajtóban e törvény hatálybalépése után – tudományos publikációktól eltekintve – ne jelenhessen meg illusztrációként éppen dohányzó ember képe. 

Újdonság a jogszabálytervezetben, hogy a törvény megszegőire kirótt bírság 25%-a az eljáró hatóságot (ÁNTSZ) illeti meg, amely így érdekelt lesz a szabályok betartatásában, csökkentve a korrupció veszélyét. Ugyanilyen szempontból fontos lenne, hogy a miatt jogerős határozattal megállapított és befolyt fogyasztóvédelmi bírság 25%-át a bírságot kiszabó fogyasztóvédelmi államigazgatási szerv számlájára kelljen utalni. 

dr. Mucsi János
http://tudobeteg.hu orvos-főszerkesztő

A 2011. február 25-én benyújtott módosító javaslatot itt olvashatják...

Cikk olvasása az eredeti oldalon...