Nyomtatás

Szívsz vagy élsz?! - Egy nap a tüdőnk egészségéért

Írta: Szdv.hu Dátum: . Rovat: Hírek

Szívsz vagy élsz?! - Egy nap a tüdőnk egészségéért 2010. május 29. 10 óra, WestEnd Tetőterasz – Ma Magyarországon mintegy 2,5 millió ember gyújt rá rendszeresen. A dohányzás okozta egészségkárosodás miatt 19 percenként meghal valaki, évente egy kisvárosnyi lakosságot, mintegy 30.000 embert veszítünk el így.

A Dohányzás Elleni Világnap alkalmából a Magyar Rákellenes Liga és a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Szívsz vagy élsz?! címmel közösen rendezte meg az első dohányzásmentes napot a WestEnd Tetőteraszán. Az egész napos rendezvényen koncertek, előadások és szűrővizsgálatok várták az érdeklődőket.

Az esemény csúcspontjaként került sor az első, egyszerre, egy helyen, legtöbb égő cigarettát elnyomók Guinness-rekord kísérletére, amelyen több mint 120-an tettek fogadalmat, és nyomták el a remélhetőleg utolsó cigarettájukat.

A leszokás az egyik legfontosabb lépés, amellyel megőrizhető vagy visszanyerhető az egészség. A nikotin és a cigarettafüst ártalmai közismertek, aki azonban rabja ennek a rossz szokásnak, nehezen tudja letenni az utolsó szálat.

A COPD egy sokak számára még mindig ismeretlen betegségnek tűnik, pedig csak nem találtunk megfelelő rövid magyar nevet ennek az alattomos tömeggyilkosnak. A halálozás világranglistáján a 3-4 helyen áll, és a krónikus betegségek közül egyedül a COPD gyakorisága nő, mégpedig rohamléptekben.
A COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) pedig egy megelőzhető betegség, hiszen kialakulása 10 betegből 9-nél a dohányzás, a dohányfüst károsító hatására vezethető vissza. A COPD-s beteg eleinte teljesen tünetmentes, gyakran csak rendkívül súlyos, a tüdőfunkció több mint felének elvesztése esetén fordul a beteg orvoshoz a panaszaival, amelyek közül a leggyakoribbak a köhögés, a megnövekedett mennyiségű köpet és az eleinte csak terhelésre jelentkező nehézlégzés, légszomj.
Jelen ismereteink szerint a COPD nem gyógyítható betegség. A beteg életkilátásait a korai felismerés és a korán megkezdett kezelés javíthatja. A jellegzetes légzésfunkciós elváltozások már 10 évnyi dohányzás után kialakulhatnak, és akár a 30 évesek körében is jelentkezhetnek. Ha a páciens ebben a még panaszmentes korai stádiumban abbahagyja a dohányzást, és rendszeresen használja az orvosa által számára előírt inhalációs gyógyszereket, akkor esélye lehet arra, hogy mérséklődjön a tüdőfunkció gyors ütemű romlása, és lassítani tudjuk a tüdő és a többi szervünk korai öregedését.

Képgaléria

{igallery 2}

A WestEnd tetőteraszán egészségügyi szakemberek mérték a légzésfunkciót, a kilélegzett levegő szénmonoxid koncentrációját, vizsgálták a látást, a vérnyomást, a vércukor szintjét.

A leszokni akaró dohányosoknak nemcsak arra nyílt lehetőségük, hogy több mint 120-an egyszerre nyomják el remélhetőleg utolsó cigarettájukat, hanem arra is, hogy szakemberektől kapjanak segítséget a leszokásukhoz.

Budapesten már fél éve működik a Dohányzásról Leszokást Támogató Központ, amelynek képzett szakemberei interneten és telefonon nyújtanak ingyenes segítséget a hozzájuk forduló dohányosoknak. A bejelentkezőket a korábban egyeztetett időpontokban hívják vissza a szakemberek, így a szolgáltatás nem kerül pénzbe a dohányosnak (bejelentkezés telefonon: 1 /393-5170, vagy interneten: www.leszokasvonal.hu )

Dr. Kovács Gábor, országos tüdőgyógyász szakfőorvos, a rendezvény szakmai házigazdája kiemelte, hogy világszerte emberek százezreinek halálát okozza a passzív dohányzás. Egy cigarettázó kolléga mellett eltöltött két óra annyit jelent, mintha négy szál cigarettát szívott volna el a nemdohányzó is. A füstös otthonban élő gyerekek körében is nagyobb a hörgőgyulladás, tüdőgyulladás, középfülgyulladás gyakorisága, mint azoknál a kicsiknél, akik jóval egészségesebben, füstmentes környezetben nőhetnek fel.  Magyarországon évente 2300-3500 ember veszíti életét mások cigarettafüstje miatt, több mint háromszor annyian, mint ahányan közlekedési balesetben.
Dr. Pavlik Gábor sportorvos professzor elmondta, hogy bár a dohányosok testsúlya átlagosan néhány kilóval kevesebb ugyan a nemdohányzókénál, de ez elsősorban az izom- és a csonttömeg csökkenésének tudható be. A legveszélyesebbnek tartott hasi típusú elhízás kialakulását éppen hogy elősegíti a dohányzás. A sportolók aktív és rendszeres élete, a gyakori mozgás, illetve a sport által adott öröm egyaránt hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a sportolók között, különösen az egyéni sportágakban csak harmadannyian dohányoznak, mint az átlagnépességben.

Az utolsó slukk

Nem kérdés tehát, hogy bármely életkorban, akár több év füstölgés után is érdemes letenni a cigarettát. A Dohányzás Elleni Világnap minden évben felhívja a figyelmet a dohányzás káros hatásaira, a cigarettagyártók üzleti fogásaira, valamint arra, hogy mit tesz a WHO a dohányzás leküzdése érdekében. Arra is rámutat, hogy mit tehetnek az emberek egészségük és a környezet egészségének védelmére, valamint a jövő generációinak történő megőrzése érdekében.

Felmérések szerint a dohányosok nagy része szeretne leszokni. Nyugat Európában és az Egyesült Államokban egyre kínosabb rágyújtani, van, ahol éttermekben, közintézményekben tilos is. A szabályozás itthon is egyre inkább védi a nemdohányzókat. Sok munkahelyre már nem szívesen veszik fel a dohányzó jelentkezőket, hiszen közismert a napi többszöri 10-20 perces szünet miatti munkaidő-veszteség.

Az utóbbi években több új, leszokást segítő gyógyszert is kifejlesztettek. Az orvosok szerint ezek, és az alkalmazott viselkedés-terápia együttesen nyújthatnak hathatós támogatást a dohányzással szemben. Ma a siker reményével kecsegtető legjobb módszer az, hogy ha valaki 3 hónapon keresztül részt vesz egy leszokást támogató  programban és, hogy ha már kialakult a nikotin függőség, akkor valamilyen gyógyszeres segítséget is igénybe vesz.

A füstmentes élet előnyeit már 5 perccel az utolsó  elszívott szál után érezhetjük.

Életképek a rendezvényről

...

Cikk olvasása az eredeti oldalon...