Nyomtatás

A dohányzás radioaktív hatása

Írta: Szdv.hu Dátum: . Rovat: Hírek

Dohányzás közben a tüdőbe egy radioaktív ólomizotóp kerül, ez sugárzásával károsítja szervezetünket. A radioaktív sugárzás és bomlás fontos adata az aktivitás, ez azt mutatja meg, hogy másodpercenként hány atom bomlik el, vagy hány sugárrészecske keletkezik.

A grafikon azt mutatja meg, hogy hogyan változik a tüdőbe került ólomizotóp aktivitása az idő múltával. Az anyaelem - az ólomizotóp - aktivitása (zöld vonal) lassan csökken. Minden elbomlott ólomatomból polóniumatom - leányelem - lesz. Ezek mennyisége, tehát aktivitása (lila vonal) eleinte gyorsan nő, majd az ólom tüdőbe kerülésétől számított nagyjából két év elteltével eléri az anyaelem aktivitását. Természetesen a tüdőnket a két bomlás együttesen terheli (sárga vonal). Ettől kezdve az aktivitások az ólom 22 év felezési idejével csökkennek. Tehát amíg az ólom a tüdőben van, sugárzásának káros hatásától évtizedek alatt sem szabadulhatunk meg. Minden beszívott dohányfüst növeli a tüdőbe vitt ólom mennyiségét.

A dohányzás radioaktív hatása

Legjobb a dohányzást el sem kezdeni!

Hogyan kerül radioaktív anyag a dohányba? A talaj mindenütt tartalmaz valamennyi urániumot (238U). Ez igen lassan rádiummá, majd radonná (222Rn) bomlik. A radon radioaktív, illékony nemesgáz, a talajból akár 100 méterről is felszivárog a légkörbe, ahol a természetes háttérsugárzás meghatározó összetevője. Itt 3,8 nap felezési idővel több lépésen keresztül egy 22 év felezési idővel bomló radioaktív ólomizotóppá (210Pb) alakul.

A dohányzás radioaktív hatása Az ólomatomok lebegő porszemcsékhez, vízcseppekhez tapadva elindulnak lefelé, és előbb-utóbb leérkeznek valaminek a felületére. A dohány nagy szőrös, ragadós felületű levelein olyan erősen megtapadnak, hogy a későbbi esők és a feldolgozás során is ott maradnak. Dohányzás közben a parázs hőmérséklete jóval magasabb az ólom olvadáspontjánál (327 °C), ezért az erősen párolog. Az ólomgőzök a dohányfüsttel együtt bejutnak a tüdőbe, és ott a füst többi összetevőjével együtt a hörgők falára lerakódnak.

A 210Pb nem kémiailag mérgező a szervezetre, hanem maga és bomlástermékeinek radioaktív sugárzása miatt káros. A 210Pb atom, két* nagysebességű elektron kibocsátása után (bétasugárzás), polónium ( 210Po ) izotóppá alakul. Ez szintén radioaktív, 138 nap felezési idővel, egy nagysebességű hélium atommag kibocsátása (alfasugárzás) közben stabil ólommá alakul át.

*Valójában az ólom egy elektron kibocsátásával bizmuttá bomlik, ami igen gyorsan szintén elektron kibocsátásával alakul polóniummá, így ez a köztes "megálló" a bomlás időviszonyait nem befolyásolja, de emiatt az együttes aktivitás a kezdeti értéknek nem kétszeresére (mint a grafikonon), hanem háromszorosára nő.
Németh Gyula (2005)
középiskolai tanár
Tiszaföldvár

Szerkesztőségi kommentár

Nemrégiben kaptam meg Németh Gyula tanár úr cikkének a kéziratát, amelyet nagy örömmel teszünk közzé a Tüdőbeteg.hu oldalain. Gyula bácsi az Odorvári Kutatótábor megalapítója, 1961-ben szervezte első táborát a Déli-Bükkben. Évtizedeken át a tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium több száz diákjával ismertette és szerettette meg a természet szépségeit. A táborokban jól szervezett kutatómunka folyt. A fiatalok meteorológiai méréseket, régészeti és őslénytani kutatásokat végeztek, felmérték a környék növényvilágát, a közeli Bükkzsérc néprajzi hagyományait. Légzésfunkciós méréseket és talajtani vizsgálatokat is végeztünk.

Az évről-évre ismétlődő táborok központi tevékenysége az Odorvár barlangjainak a kutatása volt. A debreceni Atommagkutató Intézet (ATOMKI) szakemberei évtizedeken át végeztek méréseket a Hajnóczy-barlangban. A radioaktivitás kutatásába kapcsolódott be Németh Gyula tanár úr is, akinek a módszereit sikeresen alkalmazták az akadémiai intézet tudósai is. Munkájának eredményességét számos nemzetközi és hazai szaklapokban megjelent publikáció jelzi.

Én magam 30 évvel ezelőtt, 1979-ben táboroztam először Odorváron. Azóta szinte minden évben szerét ejtem, hogy eljussak a táborba, és lemehessek a Hajnóczy-barlangba. Ma már a lányaim is barlangjárók. Az elmúlt évtizedekben sok minden megváltozott, de mi, régi „odorosok”a mai napig nosztalgiával emlegetjük Gyula bácsi táborait.

dr. Mucsi János
orvos-főszerkesztő
egykori tiszaföldvári diák

...

Cikk olvasása az eredeti oldalon...