Nyomtatás

A passzív dohányzás rontja a szívbeteg túlélését

Írta: Szdv.hu Dátum: . Rovat: Hírek

A passzív dohányzás rontja a szívbeteg túlélését A passzív vagy környezeti dohányzás a szívinfarktus és más akut koszorúér-betegségek ismert rizikófaktora, és jelentősen ronthatja az akut panaszok miatt kórházi kezelésre szoruló betegek túlélési esélyeit is.

"Eredményeink egyértelműen arra utalnak, hogy a környezeti dohányzás visszaszorítása, a szigorú füstmentes törvények bevezetése és következetes betartatása nemcsak a szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris) betegségek számát csökkentheti, hanem javíthatja a heveny szívpanaszok miatt kezelésre szorulók túlélési esélyeit is” – állítja Jill P. Pell és Sally Haw a skóciai Glasgow egyetemének professzorai a Heart (Szív) című nemzetközi szaklap 2009. szeptemberi számában.

Pell professzor, aki az egyetem Népegészségügyi Intézetének a vezetője, munkatársaival 1261 olyan betegnél elemezte a környezeti dohányzás hatásait, akik korábban sohasem dohányoztak, és akiket akut koronáriabetegség tünetei miatt kezeltek 9 skóciai kórházban a 23 hónapos vizsgálati periódus alatt. 132 (10,5%) nem-dohányos betegnek a partnere dohányos volt.

Az adatok szerint 50 (4%) beteg halt meg a kórházba kerülést követő 30 napon belül, és 35 (3%) beteget kellett ismét felvenni a kórházba szívinfarktus miatt.
A vér kotininszintje alapján határozták meg a páciensek környezeti dohányfüst terhelésének a mértékét. A kotinin a nikotin lebomlási terméke, és kizárólag a dohányzás következtében kerül az ember szervezetébe, legyen az aktív vagy passzív dohányzás. A nagy mértékű passzív dohányzást magas, legalább 0,9 ng/ml-es kotininszinttel határozták meg, a 0,1 ng/ml alatti kotininszint pedig az alacsony környezeti dohányfüst-terhelést jelentette.

Az erős passzív dohányzásra kényszerült betegek halálozása (22 fő, 7,5%) jelentősen meghaladta a környezeti dohányfüstnek ki nem tett szívbetegek halálozását (10 fő, 2,1%). A két csoport halálozása közötti eltérés statisztikailag is rendkívül jelentős (p <0,001), amely arra utal, hogy a dohányos környezet rendkívül nagy kockázati tényezőt jelent egy szívinfarktus vagy más akut koszorúér-betegség túlélése szempontjából. Az erős környezeti dohányfüst-terhelés 4,8-szeresére növeli a szívbetegek korai halálozását.

Az eredmények megerősítették, hogy a nemdohányzókat védeni kell a környezeti dohányfüsttől

„A nemdohányzók védelmében hozott törvények korlátozzák a közterületi dohányzást, és nevelő hatásuk révén hozzájárulnak ahhoz, hogy otthonukban se tegyék ki szeretteiket a cigarettafüst hatásának a dohányosok. Az Egyesült Királyságban néhány éve hatályos szigorú füstmentes törvényekhez hasonlók bevezetésére van szükség világszerte” – emelte ki Pell professzor.

Szerkesztőségi kommentár

Magyarországon valószínűleg 2009. szeptemberében kerül az Országgyűlés elé a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítása. A törvénytervezet számos ponton előrelépést jelent a jelenlegi jogszabállyal szemben, ugyanakkor kizárólag a melegkonyhát üzemeltető vendéglátóipari és szórakozóhelyeken tiltaná be a dohányzást, a kocsmákban, diszkókban, bárokban nem.

Az Országgyűlés Egészségügyi Bizottsága által egyhangúan támogatott tervezet továbbra is hátrányosan megkülönbözteti a diszkókban, bárokban dolgozókat, és sérti a dohányfüstös helyen dolgozók alkotmányos érdekeit, ezért kérjük a képviselőket, hogy a valamennyi vendéglátóipari és szórakozóhelyre terjesszék ki a füstmentességet függetlenül attól, hogy melegkonyhát üzemeltetnek vagy sem.

Elfogadhatatlanok számunkra Kökény Mihálynak, az Egészségügyi Bizottság elnökének az Info Rádióban elhangzott szavai, amely szerint jelenleg csak ilyen mértékű szigorításokat tud elfogadni az Országgyűlés, sőt, akár a jelenlegi tervezet további puhítása is elképzelhető.

A Tüdőbeteg.hu az elkövetkező hetekben kiemelten foglalkozik a passzív dohányzás, a környezeti dohányfüst veszélyeivel annak érdekében, hogy minél szélesebb támogatást szerezzen egy európai szintű füstmentes törvény elfogadásához.


dr. Mucsi János
belgyógyász és tüdőgyógyász szakorvos
orvos-főszerkesztő...

Cikk olvasása az eredeti oldalon...