Nyomtatás

A dohányzás öregít, áldozatai mégis munkaképes korúak

Írta: Szdv.hu Dátum: . Rovat: Hírek

A dohányzás öregít, áldozatai mégis munkaképes korúak

A dohányzás ugyanolyan folyamatokat indít el, vagy gyorsít fel, amelyek az öregedés során mindenkinél jelentkeznek. A sejtek és a szövetek öregedése, pusztulása jelentősen felgyorsulhat a dohányzás hatására.

A dohányzás ugyanolyan folyamatokat indít el, vagy gyorsít fel, amelyek az öregedés során mindenkinél jelentkeznek. A sejtek és a szövetek öregedése, pusztulása jelentősen felgyorsulhat a dohányzás hatására. Ez egyeseknél „csak” a bőr ráncosodásában, elszürkülésében, a fogak korai elvesztésében, fáradékonyságban vagy potenciazavarban nyilvánul meg, és a dohányos sokkal öregebbnek érzi magát, illetve látják mások, mint amennyi a valós kora. Másoknál viszont ezek mellett olyan, az idősödéssel gyakoribbá váló kóros folyamatok gyorsulhatnak fel, amelyek már súlyos szervi károsodások kialakulásához vezethetnek, és akár a páciens életét is veszélyeztethetik. A koszorúerek szűkülete szívinfarktust, a tüdőszövet roncsolódása súlyos tüdőtágulatot (emfizéma) okozhat. Az immunrendszer öregedése (helyesebben gyengülése) a daganatsejtek nem megfelelő felismeréséhez vezethet, ezért dohányosokban sokszoros a rákos megbetegedések kockázata. Mindez éppen ellentétes azzal a tévhittel, amely miatt a fiatalok jelentős része rágyújt az első cigarettájára, majd válik annak rabszolgájává – figyelmeztetett dr. Horváth Ildikó, a Semmelweis Egyetem tüdőgyógyász professzora.

A legnagyobb kockázatnövekedést a még munkaképes korú, 45-59 éves lakosság körében tapasztaltuk – hangsúlyozta Prof. Dr. Fenyvesi Tamás, a SE III. sz. Belgyógyászati Klinikájáról. Ebben az életkorban a dohányzás a férfiak esetében több mint 3-szoros, a nőknél pedig közel 5-szörös kockázatnövekedést jelent a halálos agyi érkatasztrófákra nézve. Napi legalább 1 doboz cigaretta elszívása 7-szeresére növeli a szívinfarktus kockázatát a 40 évesnél fiatalabbak körében. A dohányzás visszaszorításával a leggyorsabb eredményt a szív- és érrendszeri betegségek visszaszorításában érhetjük el.  Már az utolsó cigaretta elszívását követő napon jelentősen, a dohányzás abbahagyása után 2 évvel pedig a nemdohányzók szintjére csökken a szívinfarktusok gyakorisága. A halálos kimenetelű kardiovaszkuláris események csökkentésével évente több mint 10000 életet menthetnénk meg – folytatta a kardiológus professzor.

A legnagyobb veszteséget azonban a légúti betegségek áldozatai jelentik. Tüdőrákban és COPD-ben évente közel 10000 magyar veszíti életét, 90%-uknál a betegség kialakulása egyértelműen a dohányzásra vezethető vissza – figyelmeztetett dr. Kovács Gábor, országos tüdőgyógyász szakfőorvos. Magyarországon a felnőttek harmada (34%) dohányzik: a férfiak 41%-a, a nőknek pedig a 28%-a. Aggasztóbb a helyzet a fiatalok között: a 18 éves fiúk 47%-a, a lányoknak pedig a 48%-a vallotta magát dohányosnak. Ennek a tendenciának a következménye, hogy ma már a tüdőrák a leggyakoribb daganatos halálok a nők körében hazánkban is.  A fiatalkori és a női dohányzás terjedése egyértelműen arra figyelmeztet mindenkit, hogy egyértelmű lépéseket kell tennünk a dohányzás visszaszorítása érdekében.

A Nemdohányzók védelméről szóló törvény gyors elfogadása lehetővé tenné, hogy a zárt közterületeken, a játszótereken és az aluljárókban ne lehessen dohányozni. A dohányáruk adójának, s ezáltal árának emelkedése egyrészt növelné a dohányosok leszokási kedvét, másrészt visszatartaná a még nem függő fiatalokat a dohányzástól. A dohányosok dependenciájának csökkentésére ma már hatékony módszerek állnak a rendelkezésünkre. Országszerte közel 300 tüdőgyógyászt képeztek ki arra, hogy a leszokni akaró dohányosokat testreszabott terápiával segítsék megszabadulni életveszélyes szenvedélybetegségüktől. Ahhoz, hogy a beteg hozzájuthasson a modern orvosi segítséghez, biztosítani kell az egészségügyi szolgáltatók számára a leszokás támogatásának korrekt finanszírozását, illetve a bizonyítottan hatékony gyógyszerek OEP-támogatását.

A megelőzésre sokkal nagyobb gondot és pénzt kell fordítani. Az igazi célnak ugyanis nem a betegség, azaz a dohányzás keserves gyógyításának kellene lennie, hanem a fiatalkori dohányzás megelőzését kellene elérnünk. Iskolai prevenciós programokra és jelentős, központilag szervezett, illetve finanszírozott médiatevékenységre van szükség – foglalta össze az előttünk álló feladatokat dr. Kovács Gábor.

...

Cikk olvasása az eredeti oldalon...