Nyomtatás

Alapszabály

Írta: szdv.hu. Rovat: Egyesületi dokumentumok

SZÖVETSÉG A DOHÁNYZÁS VISSZASZORÍTÁSÁÉRT MÓDOSÍTOTT ALAPSZABÁLY
- a módosítások egyenesen álló, aláhúzott betűkkel és vastagon szedve -
2010. augusztus 17-i módosítás

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Neve, jogi jellege, székhelye

1.1 A neve: Szövetség a Dohányzás Visszaszorításáért (rövidítése: SzDV)

Angolul: Alliance for Tobacco Control
Franciául: Alliance pour la Restriction de la Consommation du Tabac
Németül: Verband zur Verminderung des Rauchens

1.2 A ,,Szövetség a Dohányzás Visszaszorításáért” (a továbbiakban: Szövetség) a dohányzás visszaszorításáért küzdő egyesület, társaságok és más közhasznú társadalmi szervezetek /a továbbiakban: tagegyesületek/ önkéntes társulásán alapuló, jogi személyiséggel rendelkező szövetsége; kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet.

A Szövetség és tagegyesületei közvetlen politikai tevékenységet nem folytatnak, pártoktól függetlenek, anyagi támogatást azoktól nem fogadnak el, és ilyet azoknak nem is nyújtanak.

1.3 A Szövetség székhelye: 2100, Gödöllő, Szőlő u. 11.
Működési területe: Magyarország.

1.4 Alapítási éve: 1999.

1.5 A Szövetség pecsétje: köriratban a szövetség neve

2. A Szövetség célja és tevékenysége:

2.1 A Szövetség célja: a dohányzás visszaszorítása révén, a magyar lakosság körében (fő célcsoport: ifjúság, család) az egészségi állapot javítása; az autonóm tagegyesületek közös törekvéseinek összehangolása.

2.2 A fenti célok elérése érdekében a Szövetség elsősorban a következő tevékenységeket végzi:

  • elősegíti a dohányzásra való rászokás megelőzéséhez és a leszokáshoz segítséget nyújtó prevenciós programok tervezését, megvalósítását, nyomon követését és értékelését;
  • fórumot teremt a hazai dohányzás visszaszorítására;
  • javaslatot tesz az Egészségügyi Minisztérium dohányzás visszaszorítását célzó stratégiájának kidolgozásához, és részt vállal annak megvalósításában;
  • támogatja az Egészségügyi Minisztérium dohányzás visszaszorítását célzó egészségpolitikai döntéseit, elősegíti a döntés-előkészítés társadalmi vitáját;
  • kapcsolatot teremt és tart fenn egészségügyi, nevelési, oktatási és egyéb szakmai, érdekképviseleti szervezetekkel;
  • lobbizik a döntéshozók körében az egészséget támogató társadalompolitika érdekében; 
  • szorgalmazza a média közreműködését a nem-dohányzás társadalmi értékként való elfogadásában; 
  • elősegíti és erősíti a tagegyesületek együttműködését a közös célok megvalósításában;
  • a tagegyesületek felhatalmazása alapján képviseli azok és tagjaik közös érdekeit;
  • teret biztosít az egyesületek tagjai mellett, minden érdeklődő számára a szövetség tevékenységében való széles körű részvételre;
  • kapcsolatot teremt és együttműködik hasonló célkitűzésű nemzetközi szervezetekkel;

A Szövetség nem zárja ki, hogy a nyilvánosan meghirdetett feltételek szerint más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból. Tevékenységét a nyilvánosság tájékoztatásával végzi. Tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait az országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza.

2.2.1 A fenti közhasznú tevékenységét alapvetően az alábbi körben látja el:

  • egészségmegőrzés, betegségmegelőzés;
  • tudományos tevékenység, kutatás-fejlesztés;
  • nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés;
  • szociális tevékenység; 
  • gyermek- és ifjúságvédelem;
  • hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése; 
  • emberi és állampolgári jogok védelme;
  • fogyasztóvédelem;
  • széleskörű nemzetközi kapcsolattartás;
  • az euro-atlanti integráció elősegítése;
  • közhasznú szervezetek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető – szolgáltatások.

2.2.2 A Szövetség közhasznú tevékenysége körében kiemelkedően közhasznú feladatként látja el:

  • egészségmegőrzés, betegségmegelőzés; (1997. évi CLIV. tv. 35.-37.§; 141. § (1.),(2.) bek. d., pont)
  • tudományos tevékenység, kutatás; (1997. évi CLIV. tv. 141.§. (3.) bek. f., pont
  • nevelés és oktatás, ismeretterjesztés; 1997. évi CLIV. tv. 35 § (3.) bek.; 38.§.; 141.§.(3.) bek. g., pont 
  • gyermek- és ifjúságvédelem; 1997. évi CLIV. tv. 38.§.; 42.§.; 141.§
  • az euro-atlanti csatlakozás feltételeit elősegítő tevékenységét;

E tevékenységeinek és gazdálkodásának legfontosabb adatai alapján készült közhasznúsági jelentése és annak valamennyi része nyilvános, abba bárki – az igénybe vehető szolgáltatásokról információgyűjtés vagy tájékozódás érdekében – betekinthet, arról saját költségére másolatot készíthet. A Szövetség kiemelkedően közhasznú szervezete működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, valamint beszámolói közlésének nyilvánossága oly módon biztosított, hogy a jelentést, illetve az igénybe vehető szolgáltatásokról a tájékoztatást a Népszabadság országos napilapban vagy az Interneten közzé kell tenni. A Szövetség saját, továbbá tagegyesületei tevékenységéhez az országgyűlés által elfogadott, költségvetési törvény szerinti állami, illetve önkormányzati támogatásban részesül.

2.3 A Szövetség a tagegyesületek részére, igényüknek megfelelően, a működésükhöz szükséges tevékenységük eredményességét segítő feladatokat lát el (kiadói, terjesztői, propaganda-, pénzügyi tevékenységet végez; információs, ismeretterjesztési, iskolán kívüli képzést nyújt).

2.4 A Szövetség a tagegyesületek érdekeinek sérelme nélkül – az önfinanszírozás elvének érvényesítése céljából, azokat nem veszélyeztetve – közhasznú tevékenységének megvalósítása érdekében önállóan is vállalkozásokat szervez.

II. A SZÖVETSÉG TAGSÁGA

3. A tagság keletkezése és feltételei

3.1 A Szövetség tagja lehet minden olyan az 1.2. pontnak megfelelően működő – alapvetően természetes személyek által létrehozott – önfinanszírozó társadalmi szervezet, amely a Szövetség Alapszabályát elfogadja, és csatlakozási szándékét bejelenti.

3.2 A tagsági viszony csatlakozási (belépési) nyilatkozattal és a Szövetségi Tanács elfogadó határozatával, a határozat időpontjában jön létre.

4. A tagság megszűnése

4.1 A tagság megszűnik:

4.1.1 a Szövetség megszűnésével,
4.1.2 a tagegyesület megszűnésével,
4.1.3 a tagegyesület és a Szövetségi Tanács közös megállapodásán alapuló megszüntető nyilatkozattal,
4.1.4 a tagegyesület kilépési nyilatkozatával.

4.2 A tagság megszűnésének időpontja a 4.1.1 és a 4.1.2 esetén a Szövetség, illetőleg a tagegyesület megszűnésének napja, a 4.1.3 esetén a megállapodásban megjelölt időpont, a 4.1.4 esetén a kilépési nyilatkozat benyújtását követő harmadik hónap utolsó napja.

4.3 A tagsági viszony megszűnése esetén a volt tagegyesület és a Szövetség a megszűnés évét megelőző év vagyonmérlegének alapulvételével köteles egymással elszámolni, és a mutatkozó követelés kiegyenlítésének feltételeiben megállapodni.

5. A tagegyesületek jogai és kötelezettségei

5.1 A tagegyesületek jogosultak:
5.1.1 szavazati joggal rendelkező képviselőt jelölni, illetőleg küldeni a Szövetség testületeibe,
5.1.2 részt venni a Szövetség munkájában, a Szövetség tevékenységét érintő kérdésekben javaslatokat tenni, működéséről, tevékenységéről tájékoztatást kérni,
5.1.3 igénybe venni a Szövetség eszközeit, az elfogadott szabályzatokban meghatározott módon és feltételekkel,
5.1.4 a Szövetség bármely szervének Alapszabályt, illetve törvényt sértő határozatát a Szövetségi Tanács, illetőleg közvetlenül a bíróság előtt megtámadni.

5.2 A tagegyesületek kötelesek:
5.2.1 a Szövetség Alapszabályának előírásait, valamint a Szövetségi Tanács határozatait betartani, a 7.4 figyelembevételével.
5.2.2 a Szövetség 2.2.1., 2.2.2. pontok szerinti tevékenységéhez tagdíj megfizetésével hozzájárulni.

III. A SZÖVETSÉG SZERVEZETE

6. A Szövetség testületi szervei

6.1. Vezető és ellenőrző testületei:
6.1.1. Szövetségi Tanács,
6.1.2. Elnökség,
6.1.3. Ellenőrző Bizottság,

6.2. A Szövetség vezető testületei létrehozhatnak további belső működési egységeket /állandó és ad hoc bizottságokat, köröket, klubokat/.

7. A Szövetségi Tanács

7.1. A Szövetség legfelsőbb vezető testületi szerve: a Szövetségi Tanács.

7.2. A Szövetségi Tanács tagjai:
−            a Szövetség valamennyi tagegyesületének egy-egy képviselője,
−           
az Elnökség tagjai (8.2.),

7.3. A Szövetségi Tanács jogosult minden olyan kérdésben dönteni, amely a Szövetséget érinti.

7.4. A tagegyesületeket egyes döntések során – kivéve a kizárási javaslatot, valamint a 7.5 pontban foglaltakat – érdektelenség bejelentésének joga illeti meg. Ez esetben történő határozathozatalnál a határozatképesség megállapításánál ezen tagokat figyelmen kívül kell hagyni.

7.5. A Szövetségi Tanács kizárólagos hatáskörébe tartozik:

7.5.1. az Alapszabály és a szövetségi program elfogadása és módosítása,

7.5.2. a szövetségi tevékenység évi értékelése és a közhasznúsági jelentés elfogadása az Ellenőrző Bizottság állásfoglalásának figyelembevételével.

7.5.3. az éves gazdálkodási terv és könyvvizsgáló által auditált éves beszámoló egyszerű szótöbbséggel való jóváhagyása az Ellenőrző Bizottság állásfoglalásának figyelembevételével,

7.5.4. az Elnökség tagjainak – ezen belül az elnöknek (10.1) -, valamint az Ellenőrző Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, felmentése és visszahívása.

7.5.5. döntés új tagegyesület felvételéről, tagsági viszony megszüntetéséről, 7.5.6. a szövetségi tagegyesületek által fizetendő tagdíj mértékének évenkénti megállapítása,

7.5.7. a szövetségi kitüntetések alapítása, odaítélése,

7.5.8. a szövetség feloszlatása, más társadalmi szervezettel történő egyesítése,

7.5.9. a Szövetségi Tanács tisztségviselői tiszteletdíjának, illetve költségtérítésének meghatározása

7.5.10. a Szövetségi Tanács hagyja jóvá az elnökség előterjesztésére a hazai és nemzetközi együttműködési megállapodásokat.

7.6. A Szövetségi Tanács a feladatokhoz illeszkedően, de legalább évenként tartja ülését. Tagjai 20%-ának kezdeményezésére, illetve az Ellenőrző Bizottság javaslatára az ok és a cél megjelölésével rendkívüli ülést kell tartani. Ülései nyilvánosak. Ez oly módon biztosított, hogy azokon előzetes bejelentéssel, meghívással, az adott téma megvitatásában érintettek részt vehetnek, de nincs szavazati joguk.

7.7. Határozatképes a Szövetségi Tanács, ha azon a tagegyesületek szavazati joggal rendelkező képviselőinek legalább 2/3-a jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülést változatlan napirenddel 15 napon belül ismét össze kell hívni. A Szövetségi Tanács ülésein az Ellenőrző Bizottság elnöke, valamint tagjai is részt vesznek. Az állandó bizottságok elnökei, és az elnök általi további meghívottak tanácskozási joggal részt vehetnek.

7.8. A szavazás általában nyílt, a jelenlevő szavazásra jogosultak legalább 20%-ának indítványára, valamint a 7.5.4. esetében azonban titkos szavazást kell elrendelni. Minden döntésnél megegyezésre kell törekedni, előzetes egyeztetésre igénybe véve az állandó bizottságok vitáit, amelyen a bizottságok tagjain kívül részt vehetnek a Szövetség tagjainak képviselői. Az előterjesztések, javaslatok testületi döntéssel válnak szövetségi állásfoglalássá.

7.9. A Szövetségi Tanács határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A tagegyesületeket megillető szavazati jogot tagegyesületenként egy-egy fő gyakorolhatja. A 7.5.1., 7.5.4., 7.5.5., és 7.5.9. szerinti kérdésekben a határozathoz legalább a tagok 2/3-ának szavazata szükséges.

7.9.1. A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója {Ptk. 685. b) pont}, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a)            kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b)            bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

7.10. A Szövetségi Tanács éves munkaterv és ülés-időterv szerint működik. Ülésének munkaterv szerinti, illetve más okból történő összehívása esetén az ülést megelőzően legalább 10 nappal a szövetségi Tanács tagjainak meg kell kapniuk a napirendi pontokat feltüntető meghívót és a hozzá tartozó írásbeli előterjesztéseket, kivéve, ha más szövetségi tanácsi határozat vagy korábbi döntés 10 napnál hosszabb időtartamot ír elő.

7.11. A Szövetségi Tanács ülésén a napirendtől való eltérést a Szövetségi Tanács tagjai csak előzetesen, az ülést megelőzően legalább 5 nappal korábban megküldött, írásban indokoltan előterjesztett javaslattal kezdeményezhetnek. Az Elnökség által az ülésre írásban előterjesztett napirend módosításról, illetve a Szövetségi Tanács bármely tagja által előzetes módon javasolt napirend módosításról a Szövetségi Tanács határoz.

7.12. A Szövetségi Tanács üléseiről 1 évig megőrzendő magnófelvétel alapján tartalmi jegyzőkönyv készül, amely a Szövetségi Tanács tagjai részére betekintésre rendelkezésre áll. A Szövetségi Tanács tagjai a jegyzőkönyvet, valamint a meghozott határozatok hatályát és a szavazás számarányát (határozatképesség; ellen; mellette; tartózkodik; érdektelenségét bejelentette;) is rögzítő határozatokat közvetlenül írásban kapják meg. A „Füstszűrő” dohányzáspolitikai hírlevélben a nyilvános állásfoglalások jelennek meg. A jegyzőkönyvet hitelesítőként a Szövetségi Tanács ülését levezető elnök és a jelenlevők közül 2 tag írja alá. A szavazás után, ha valamelyik tag kéri, akkor a döntéstől eltérő véleményét jegyzőkönyvileg rögzíteni kell.

7.13. A határozatok nyilvántartása évente elölről kezdődő számsorrend szerint az év, hónap, nap megjelölésével történik.

A határozatok nem selejtezhető iratok. Az Elnökség emlékeztetőivel együtt, évente külön összefűzve kell azokat megőrizni.

7.14. A Szövetség működésével kapcsolatosan keletkezett iratokban, az alapítók (tagegyesületek), az általuk írásban meghatározott képviselők, az Elnökség tagjai, valamint az Ellenőrző Bizottság tagjai tekinthetnek bele.

A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.

7.15. A Szövetség működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, valamint beszámolói közlésének nyilvánossága oly módon biztosított, hogy a közhasznú jelentést, ill. az igénybe vehető szolgáltatásokról a tájékoztatást a Népszabadság országos napilapban vagy az Interneten közzé kell tenni.

8. Az Elnökség

8.1. Az Elnökség a Szövetség operatív ügyintéző és képviseleti vezető szerve.

Feladata elsősorban:

  • a Szövetségi Tanács döntéseinek előkészítése,
  • Tervezetek, beszámolók és javaslatok kidolgozása, valamint a döntések végrehajtásának biztosítása;
  • a gazdálkodási tevékenység végzésével összefüggő számviteli és pénzügyi, szabályozási feladatok ellátása;
  • az éves gazdálkodási terv és a mérleg elkészítése, valamint ezeknek a Szövetségi Tanács elé terjesztése.

A Szövetségi Tanács ülései között – a kizárólagos hatáskörbe tartozó kérdések kivételével – döntéseket hozhat a Szövetség tevékenységét érintő kérdésekben. Kezdeményezheti a Szövetségi tanács rendkívüli ülésének összehívását.

Az Elnökség a Szövetség programjának, a Szövetségi Tanács állásfoglalásainak és határozatainak keretei között biztosítja az operatív irányítást.

Dönt mindazokban a kérdésekben – a kizárólagos hatáskörben tartózók kivételével –, amelyeket a Szövetségi Tanács a hatáskörébe utal. A Szövetségi Tanács két ülése között történtekről az Elnökség írásbeli tájékoztatást ad a Szövetségi Tanács részére. A Szövetségi Tanács napirendjén szereplő kérdésekben állásfoglalási javaslatot terjeszt elő.

8.2. Az Elnökség 3 tagját a Szövetségi Tanács Választja 2 évre. Az elnökség elnökből, alelnökből és titkárból áll.

8.3. Az Elnökség szükség szerint, de legalább évi 4 alkalommal, éves ülésterv szerint tartja üléseit.

Az ülést – az ülést megelőző 5 nappal – a napirend írásban való közlésével az elnök hívja össze.

Az Elnökség ülései nyilvánosak. Ez oly módon biztosított, hogy azokon előzetes bejelentéssel, meghívással, az adott téma megvitatásában érintettek részt vehetnek, de nincs szavazati joguk.

Határozatképes az ülés, ha minden tag jelen van.

Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza; személyi kérdésekben titkosan dönt. A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:

a)            kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b)            bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Az Elnökség döntéseit – a hozott határozat megküldésével – az érintettekkel írásban közli, de döntéseiről a legközelebbi szövetségi tanácsi ülésen beszámolni is tartózik.

Az Elnökség üléseiről írásbeli emlékeztető készül.

Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell:

  • az elnökség ülésének időpontját, helyét, az ülésen megjelentek nevét, az ülés napirendjét
  • a hozott határozat évente elölről kezdődő sorszámát, törve az ülés időpontjával
  • a határozatok hatályát és tartalmát § a határozatok támogatóinak és ellenőrzőinek számarányát (nyílt szavazás esetén személyét is)

Az emlékeztetőt az Elnökség tagjai írják alá.

Az emlékeztetők nem selejtezhető iratok, a Szövetség egyéb irataitól elkülönítetten, évente külön összefűzve kell azokat megőrizni.

Az Elnökség működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba a tagegyesületek által meghatalmazott képviselők, valamint az Elnökség Bizottság tagjai tekinthetnek be.

9. Az Ellenőrző Bizottság

9.1. Az Ellenőrző Bizottság a kiemelkedően közhasznú tevékenységet ellátó Szövetség felügyelő szerve, ellenőrzi a Szövetség gazdálkodását, jogszabály- és alapszabályszerű működését.

Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a Szövetség könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

9.2. Az Ellenőrző Bizottság elnökét és 2 tagját a Szövetségi Tanács választja meg 3 évi időtartamra. Nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke, tagja a Szövetség más saját szervezetének, testületének tagja, alkalmazottja, továbbá az, aki az előző ciklusban az Elnökség választott tagja volt. Az Ellenőrző Bizottság ügyrendjét maga fogadja el, működéséért közvetlenül és kizárólag a Szövetségi Tanácsnak felelős, és rendszeresen beszámol tevékenységéről.

9.3. Az Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai jogosultak a Szövetségi Tanács ülésén, továbbá az elnöke (vagy képviselője) az Elnökség ülésein – tanácskozási joggal – részt venni. Az éves gazdálkodási terv és beszámoló, közhasznúsági jelentés elfogadása tárgyában a Szövetségi Tanács csak az Ellenőrző Bizottság véleményének ismeretében dönthet.

9.4. Az Ellenőrző Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a/ a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
b/ a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

9.5. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

9.6. Az Ellenőrző Bizottság ülése határozatképes, ha azon minden tag jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az üléseiről a határozatokat is tartalmazó, rövidített, az Ellenőrző Bizottság elnöke által aláírt írásbeli emlékeztető készül.

10. Az Szövetség vezető tisztségviselői

10.1. A Szövetség választott vezető tisztségviselői: az Elnök, az Elnökség tagjai, valamint az Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai.

A Szövetségi Tanács 2 évre választja meg a Szövetség elnökét, aki az Elnökség tagja. Az Elnököt távollétében, illetve meghatározott feladatkörben az alelnök, mindkettő akadályoztatása esetén a titkár helyettesít. A Szövetségi Tanács és az Elnökség üléseinek vezetése és összehívása az Elnök jogkörébe tartozik.

10.2. A választott vezető tisztségviselői funkció a megválasztással és a társadalmi tevékenységként ellátandó tisztség elfogadásával keletkezik.

Ugyanaz a személy azonos választott tisztségre ismételten megválasztható.

10.3. A tisztség megszűnik: a tisztségviselő halálával, lemondásával, visszahívással, felmentéssel, összeférhetetlenség megállapításával, valamint a közügyektől eltiltó jogerős bírósági ítélettel. A tisztség megszűnésének időpontja felmentés és visszahívás, összeférhetetlenség megállapítása esetén az illetékes testületi határozat, lemondás esetén a benyújtás, bírósági ítélet esetén a jogerőre emelkedés napja.

10.4. Választott vezető tisztségviselő az a magyar állampolgár lehet, aki tagja valamely Szövetségi tagegyesületnek, és vele szemben összeférhetetlenségi okok nem állnak fenn. 10.4.1. A közhasznú szervezetekről szóló törvény összeférhetetlenségi szabályai alapján {1997. évi CLVI. törv. 8-9. §}: nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a)            a vezető szerv elnöke vagy tagja,
b)            a közhasznú szervezetekkel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejezésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c)            a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást –, illetve
d)            az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

– A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője, az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartózását nem egyenlítette ki.

– A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

10.5. A tisztségviselők nem állhatnak egymással közeli hozzátartozói kapcsolatban, illetve munkahelyi alá- és fölérendeltségi viszonyban.

11. A Szövetség képviselete

11.1. A Szövetséget az Elnök, akadályoztatása esetén, illetőleg meghatározott ügyekben az Elnökség megbízott tagjai képviselik.

11.2. A Szövetség képviseletében aláírásra az elnök egyszemélyben jogosult; más, általa felhatalmazott képviselő eljárása esetén két jogosult együttes aláírására van szükség.

IV. A SZÖVETSÉG VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA

12. A Szövetség vagyona

12.1. A tulajdona osztatlanságából eredően a Szövetség vagyonnal rendelkezik.

A Szövetség induló vagyonát (120 000 Ft) az alapító tagegyesületek a melléklet szerinti arányban, jelen alapszabály elfogadását követő 8 napon belül a Szövetség bankszámlájára befizetik.

12.2. A Szövetség működéséhez szükséges kiadásokat a tagegyesületek tagdíjbefizetésekkel fedezik.

13. A Szövetség gazdálkodása

13.1. A Szövetség önfenntartó, nem nyereségérdekelt; a kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezetekre érvényes, jogszabályban meghatározott gazdálkodási, nyilvántartási szabályok szerint gazdálkodik.

13.2. A Szövetség a 2.4. pont figyelembevételével, a tagegyesületek érdekeinek sérelme nélkül, kizárólag a közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve vállalkozói tevékenységét is folytathat. Az ebből származó eredményét a társadalmi szervezetekre vonatkozó szabályok szerint használhatja fel. A gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az Alapszabályban meghatározott célok elérése, elsősorban a közhasznú tevékenységekre kell fordítania.

13.3. A Szövetség éves gazdálkodási terv alapján gazdálkodik.

A gazdálkodás, a vagyonkezelés és a vállalkozás részletes szabályait – a hatályos jogszabályokkal összhangban – a Szövetségi Tanács által elfogadott külön szabályzatok rögzítik.

14. Vagyoni felelősség; rendelkezés a szövetségi vagyonról

14.1. A Szövetség a tartozásaiért vagyonával felel. A Tagegyesületek – a tagdíj fizetésén túl – a Szövetség tartozásáért saját vagyonukkal nem felelnek.

14.2. A Szövetség jogutód nélküli megszűnése esetén – a hitelezők kielégítése után fennmaradó – vagyona a tagegyesületeket illeti meg, a mellékletben foglalat arányok szerint.

15. Elkülönített alapok A tagegyesületek meghatározott célokra, a Szövetség kezelésében, elkülönített alapokat hozhatnak létre, amelyek képzéséről és felhasználásáról a Szövetségi Tanács dönt.

V. HATÁLYBALÉPTETŐ ÉS ZÁRÓ RENDELETKEZÉSEK

16. A Szövetség tevékenysége felett – az egyesülési és a közhasznú szervezetekről szóló törvény előírásai szerint – a törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja.

17. A Szövetség tevékenységére az Alapszabály által nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv 61-64. §-ai, illetőleg az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései kerülnek alkalmazásra.

18. A Szövetség tagegyesületeinek felsorolását az Alapszabály melléklete tartalmazza.

19. A jelen – módosított – alapszabály a Szövetségi Tanácsülés 2010. augusztus 17-én tartott ülésén került elfogadásra, és ugyanazon a napon lép hatályba.

ALAPSZABÁLY MELLÉKLET

A Szövetség tagegyesületei és a Szövetség induló vagyonához való hozzájárulásuk mértéke

1.            Dohányzás vagy Egészség Egyesület                             10 000 Ft
2.            Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület                 20 000 Ft
3.            Egészségesebb Óvodák Nemzeti Hálózata                   10 000 Ft
4.            Egészséges Városok Magyarországi Szövetsége          20 000 Ft
5.            Magyar Ápolási Egyesület                                               10 000 Ft
6.            Magyar Rákellenes Liga                                                   20 000 Ft
7.            Magyar Védőnők Egyesülete                                          20 000 Ft
8.            Pápai Páriz Egészségnevelési Országos Egyesület       10 000 Ft

Összesen:                                                                                         120 000 Ft