Évi 25,5 ezer magyar halála, közel minden ötödik haláleset összefügg a dohányzással. 1990 óta egymillió magyar vesztette életét a füstölés miatt. Noha 7 év alatt 13 százalékkal csökkent a dohányzás okozta halandóság, de Magyarország így is éllovas nemzetközi összevetésben e téren. Minden 13. beteg dohányzás miatt szorul gyógyításra, az egészségügyi kiadások ötödét fordítják a dohányzás következményeinek kezelésére - hangzott el többek között a Magyar Egészség-gazdasági Társaság (META) csütörtöki, a dohányzást egészség-gazdaságtani szemszögből górcső alá vevő, online konferenciáján.

Magyarország a világon a 6. helyen, a Visegrádi országok között az első helyen áll a dohányzás miatti, százezer lakosra jutó halálozással. 2010-2017 között ugyan a V4-ek között nálunk csökkent legjobban ez a mutató, 13 százalékkal a százezer lakosonkénti 283 főről 247 főre, azonban még így is kimagasló a környező országokhoz mérve - ismertette a dohányzás társadalmi-gazdasági terheit felmérő legújabb vizsgálat előzetes eredményeit Bakacs Márta epidemiológus, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet munkatársa.

2017-ben az egészségügyben ellátottak közel 8 százaléka, több mint 600 ezer ember a dohányzás miatt szorult gyógyításra.

A felmérés szerint a dohányzás következményeivel küzdő nőbetegek 63 százaléka, a férfiak 48 százaléka szenvedett légzőrendszeri betegségben, a keringési rendszer károsodása és a daganatos betegségek viszont a férfiakat sújtják nagyobb arányban.

Kiderült az is, hogy a várandósok 15 százaléka dohányzik.

Minden ötödik halált a dohányzás okoz

A halálozások több mint feléért világszerte, így nálunk is négy egészség-magatartási kockázati tényező - a dohányzás, a nem megfelelő táplálkozás, a kevés mozgás és az alkohol - felelős. Magyarországon közel minden ötödik elhunyt, évi 25,5 ezer magyar a dohányzás által okozott károsodások miatt veszti életét, s noha a teljes felnőtt lakosságon belül 2009-14 között 38 százalékról 30 százalékra, majd 2017-recsökkent a dohányzók aránya, a 15-24 éves korosztályban a 2009-es 39 százalék ugyan 25 százalékra csökkent 2014-re, 2017-ben azonban egy hatalmas ugrást követően e korcsoport 38 százaléka dohányzott. Ez a korosztály a dohányipar elsődleges célpontja, ebben az időszakban alakulnak ki ugyanis a függőségek, a dohányzók 95 százaléka 25 éves kora előtt gyújtott rá először - fejtegette előadásában Joó Tamás egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ munkatársa.

2015 óta nem csökken az elfüstölt mennyiség

Kedvezőtlen tendenciákról árulkodik az elszívott cigaretta mennyisége: míg 2011-2014 között 24 százalékkal csökkent a cigaretta és a vágott dohány fogyasztása, a 2014-2015- közötti időszakban mért kisebb növekedés után máig ugyanazon a szinten maradt a volumen, aminek a hátterében a komplex dohányzásellenes népegészségügyi csomag utánkövetésének, az intézkedések finomhangolásának elmaradása állhat - hangsúlyozta Joó Tamás.

A cikk folytatódik a napi.hu oldalán