A Szövetség a Dohányzás Visszaszorításáért, a Légúti Betegek Országos Egyesülete és a Magyar Nemzeti Szívalapítvány csatlakozik ahhoz az európai kezdeményezéshez, amely sürgeti, hogy törvény garantálja minden munkavállaló számára a dohányfüstmentes munkahelyen való munkavégzés lehetőségét.

Legyen dohányfüstmentes minden munkahely!

Az Európai Dohányzás Prevenciós Hálózat (ENSP) felhívja a figyelmet arra, hogy már önmagában a valamennyi munkahelyre kiterjedő teljes dohányzási tilalmat előíró “dohányfüstmentes-törvény” jelentős mértékben javíthatja a dolgozók egészségi állapotát, nagymértékben csökkentve a szívrohamok, a légúti betegségek és a daganatos megbetegedések kialakulásának kockázatát.

A dohányfüstmentességet nem lehet szellőztetéssel biztosítani. A nem teljes körű dohányzási tilalom, a különböző kivételek megengedése lehetetlenné teszi valamennyi dolgozó egészségének a védelmét, és akadályozza a dohányzási szokások kedvező irányú változását is. Az egészségügyi előnyök, a munkahelyi környezetvédelem és a tiszta levegő biztosítása biztonságosabbá és egészségesebbé teszi a munkavégzést valamennyi munkahelyen, és a teljes munkahelyi dohányzási tilalom bevezetésével megszüntethető az egyes munkaterületeken, így a szórakoztatóiparban és a vendéglátásban dolgozók hátrányos helyzete.

A nemzetközi tapasztalatok szerint a zárt közterületi dohányzás teljes tilalmát előíró törvénnyel már a bevezetést követő első évben akár 15-20%-kal csökkenthető lenne a szívinfarktus miatt kórházi beutalások száma. A „dohányfüstmentes törvény” hatása tehát messze túlmutat a dolgozók egészségének védelmén.

A jelenlegi egészségügyi és gazdasági helyzetben Magyarország nem engedheti meg magának, hogy lemondjon erről az egyszerű, a lakosság többsége által támogatott, és a költségvetésre semmilyen terhet sem rovó egészségvédelmi törvényről.

Háttér információk

A legutóbbi Eurobarometer felmérés 2010 májusi adatai szerint jelenleg is szinte mindennapos probléma, hogy a munkavállalóknak dohányfüsttel szennyezett levegőjű helyen kell dolgozniuk. Az Európai Unióban a zárt épületen belül dolgozók 24%-a van kitéve a környezeti dohányfüstártalomnak, a munkavállalók 5%-a pedig minden nap több mint 5 órán keresztül kénytelen dohányfüstös környezetben dolgozni.

A passzív dohányzás egyáltalán nem tekinthető veszélytelennek, hiszen tudományos bizonyítékok támasztják alá, hogy a nem-dohányzók élettartamát csökkentik azok a súlyos egészségügyi károsodások, amelyeket a környezeti dohányfüst belégzése okoz.

Magyarország mind a nőknél, mind a férfiaknál vezeti a 65 évesnél fiatalabbak koszorúérbetegség miatti halálozási listáját. A teljes zárt közterületi tilalmat előíró “dohányfüstmentes törvénnyel” nemcsak az ott dolgozók, hanem a vendégek, a látogatók egészségét is védenénk, és már a bevezetést követő első évben akár 15-20%-kal csökkenthető lenne a szívinfarktus miatt kórházi beutalások száma.

Magyarországon évente közel 30.000 ember hal meg valamilyen dohányzás következtében kialakul betegség miatt, közülük 2300-3500 személy mások cigarettafüstjének belélegzése miatt veszíti életét.
A világon a négy vezető halálok (szívinfarktus, stroke, tüdőrák, COPD) mindegyikében szerepet játszik a dohányzás, de a leggyakoribb női daganat az emlőrák kialakulásában is szerepet játszik a dohányzás.

Az ENSP felhívja valamennyi európai ország figyelmét arra, hogy kezeljék prioritásként a dohányzás visszaszorítását, és teljesítsék az Egészségügyi Világszervezet által kezdeményezett, és a tagországok többségében, így Magyarországon is törvényerőre emelt Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény előírásait. A Keretegyezmény 8. fejezete kötelezően kimondja, hogy valamennyi munkavállalót meg kell védeni a zárt téri környezeti dohányfüst ártalomtól, és a teljes körű dohányzási tilalmat ki kell terjeszteni a tömegközlekedési eszközökre, valamint az összes zárt közterületre, beleértve az éttermeket, bárokat, kocsmákat is.